Önbizalomhiányról beszélünk, amikor bizonyos lelki vagy egyéb okok miatt alábecsüljük a saját képességeinket. Ennek az ellentétje az önbizalom. Erre az a jellemző, hogy hiszel magadban, a képességeidben és nehezen lehet zavarba hozni. A túlzott önbizalomtól azonban önbizalmad beképzeltté válhat az ember.
Ha valaki nem hisz nem magában az elől elzárkózik az élet egy kis része. Sok ember van, aki ebben szenved – én jómagam is -, és ez nem nagyon jó érzés, pl. enyhébb esetben nem tanulsz meg autót vezetni, mert azt hiszed, hogy nem vagy rá képes, de a súlyosabb eset , ha már nem mersz a boltba sem lemenni, mert félsz, hogy nem fogsz tudni rendesen kérni, fizetni. Közben ez az ember egy kitűnő ember, csak túl keveset gondol magáról. Az ilyen ember elzárkózik és nem él teljes életet, sok jóból kimarad.
Ennek sok oka lehet, általában pl, gyermekkorban a szülők nem dicsérnek meg, mindig többet akarnak, vagy sok ember volt körülötte, akik sok mindenben jobbak voltak, mint ő, s ez csökkentette az önbizalmát., esetleg ezek közül voltak, akik emiatt ki is gúnyolták. Ezek nagyon mély lelki nyomokat hathatnak. De van rá segítség!
Megoldás lehet egy barát segítő szava, vagy bíztató szó a családtól, baráti körtől. Aki hívő az lelkésszel, vallástanárral megbeszélheti, imádkozhat Istenhez, hogy adjon neki a problémájához erőt, gyógyulást. Aki nem hívő az elmehet egy pszichológushoz, s kérheti az ő segítségét. Ha nagy az akaratunk, akkor le tudjuk győzni magunk is.
Személyes példám sose mertem a buszon kihúzni az ablakot, mert féltem, hogy nem fog sikerülni, s ezért nevetség tárgyává válok, egyszer azonban megkértek rá, hirtelen kellett cselekednem, elsőre sikerült is! Mindig is képes voltam rá, csak az önbizalom hiány …
Kívánom mindenkinek, aki ebbe szenved, sikerek útján minél több önbizalmat tudjon szerezni, mert mindenki egyedi és megismételhetetlen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése