Halál

Én magamat túl kicsinek találom, hogy a halállal kapcsolatban olyan dolgokról nyilatkozzak, mint például az abortusz, a halálbüntetés, vagy az, hogy valakit lehúzzunk a gépről, ami életben tartja vagy sem. Pedig úgy elmondanám, de utána lehet 10 év múlva rájönnék, hogy milyen bután gondolkoztam erről.
De amiről írni szeretnék, nem érdekel az élet korom, az a haláltól való félelem. Már nagyon régóta gondolkozok ezen a témán, de tegnap sikerült megfogalmazni magamban, amikor is a kishúgom majdnem sírva állított be hozzám, hogy ő nagyon fél a haláltól... Én megvigasztaltam, vagyis próbáltam. És most egy gyerektől tekintsünk el, de egy felnőtt embernek, életkortól függetlenül, nem kell maga előtt eltitkolni, hogy aki egyszer megszületik, annak meg kell halni ! Ezzel számolni kell. A halál  nem feltétlenül rossz dolog szerintem, ez az élet része, inkább az vele a baj, hogy ha van családunk, szeretteink, akkor azokat  fogjuk  sajnálni itt hagyni, hogy mit fognak csinálni nélkülünk stb... Inkább nem is magunkat sajnáljuk, hanem a szeretteinket, magunkkal max csak annyit, hogy fájni fog-e ? Nekem egyszer ki kellett tölteni egy tesztet, és a 3 kívánságomat kellett leírnom. Nekem az volt az egyik, hogy halálom után mondjuk minden 3. évezredben egy napot tölthessek lent a földön, hogy lássam, hogy mi történt a világon. Egy jó példa arra, hogy a halál az nem egy rossz dolog, hogy a filmekben és az irodalmi művekben a halhatatlanok szenvednek, meg akarnak halni, mert így már nincs tétje az életüknek, például minek menjen el nyaralni, hogy ha úgy sem fog meghalni bármikor elmehet, szóval az örök élet sem jó. Csak ez kicsit tarthatna tovább 70-100 évig, és úgy a kettő között, lehet hogy az egy ideális élet tartam lenne. A Bibliában és más történelmi forrásokban, említést tesznek, hogy régebben több 100 évig éltek az emberek, szerintem az volt az ideális kor, de azóta már kiderült, hogy akkoriban holdévekben számoltak, meg hasonlók, szóval ez se biztos, de ha igaz, akkor mi tehetünk róla, hogy így lecsökkentettük, hisz még ma akik a civilizáción kívül laknak, fent a nagy hegyek tetején, azok még 130 évig is élnek. Amúgy a Bibliáról jut eszembe, hogy a halál után is van élet. Én hiszek a Bibliában, de én személy szerint nem vágyom a túlvilági életre (de ez az én saját véleményen) de aki hisz benne, annak ez egy tökéletes dolog, hogy nincs elveszve semmi a halál után, de akár itt beszélhetnénk a lélekvándorlásról is, az a lényeg, hogy hittel könnyebb. Mert a lélek az tényleg egy külön dolog és az nem marad ott, de erről mindenki úgy gondolkodik, ahogy akar. És ha már itt tartunk, hogy a lélek az nem marad ott, akkor én kifejteném, hogy én nem tartom jónak ezt a temetés dolog, de ez is csak saját vélemény. Ha meghal valakinek egy fontos személy, akkor azt bátorítsuk, segítsünk neki, vigasztaljunk, érezzünk együtt vele. Az öngyilkosságot azt eddig lenéztem, mert menekülés az élettől, de nem tudom pont 2 napja kezdtem el ezen sztorikat hallva másképp gondolkozni, de inkább még így is hajlok afelé, hogy csak Isten veheti el az életünket...
Szóval összegezve, nagyon jó lenne beszélni, hogy miért nem lehet lehúzni szegény szerencsétlent a gépről és még ezekről, de nem teszem. Szóval a halál az nem egy rossz dolog, csak jöhetne kicsit később, és nehezebb lenne vele találkozni, gondolok itt arra, hogy ebben a pillanatban is rám zuhanhatna a ház, szívrohamot kaphatnék, felrobbanhatna a ház, villám belém csaphatna, valamelyik  ember belőhetne az ablakomon stb... Tehát tisztában kell lenünk a halál fogalmával, de nem kell vele annyit foglalkozni, majd jön, ha jönnie kell.